Jogszabályok 2008. évi jogszabály változásokról: Vissza az előző oldalra. g) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.), h) a piacokon és vásárcsarnokokban, i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben. 4. Csótányok A csótányok megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és oktatási intézményekben, a szálláshelyeken, az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására, és forgalmazá­sára szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.), a piacokon és vásárcsarnokokban, a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben gondoskodni kell. a) az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és oktatási intézményekben, b) a tömegszállásokon, c) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.), d) a piacokon és a vásárcsarnokokban, e) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben 7. Rágcsálók A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális és oktatási intézmények­ben, a települési szilárd hulladékot, illetve települési folyékony hulladékot ártal­matla­nító telepeken és a csatornahálózatban, mezőgazdasági egységek épületeiben, az állattenyésztő és állattartó telepe­ken, lakott területen fenntartott istállókban, állatkertekben, a szerves ipari nyersanyagokat (bőr, csont stb.) feldolgozó vállalatok üzemi területén, romépületben, nagyobb épületbontások és építkezések területén, a folyó- és állóvizek, nyitott szennyvízlevezető árkok lakott területen fekvő pat­kányjárta partszegélyein, a folyami és tóparti kikötőkben, személy- és teherpályaudvarokon, autó­pálya pihenőkben, repülőtereken,az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására szolgáló helye­ken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.), a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben, a piacokon és a vásárcsarnokokban gondoskodni kell. a) az egészségügyi intézményekben, b) a települési szilárd hulladékot, illetve települési folyékony hulladékot ártalmatlanító telepeken és a csatornahálózatban, c) az állattenyésztő és állattartó telepeken, városi területen fenntartott istállókban, állatkertekben, d) a szerves ipari nyersanyagokat (bőr, csont stb.) feldolgozó vállalatok üzemi területén, e) romépületben, nagyobb épületbontások és építkezések területén, f) a folyó- és állóvizek, nyitott szennyvízlevezető árkok lakott területen fekvő patkányjárta partszegélyein, g) a folyami és tóparti kikötőkben, vasúti pályaudvarokon, repülőtereken, h) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.), i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben, j) a piacokon és a vásárcsarnokokban A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletnek a 13/2008. (IV.8.) EüM rendelettel módosított szövegrészei. (A módosításokat vastag dőlt betűkkel jelöljük) Egészségügyi kártevők elleni védekezés. 36. § (3) A (2) bekezdés h) és i) pontjában felsorolt rágcsálók elleni védekezési kötele­zettség csak lakott területen áll fenn. E jogszabály alkalmazása szempontjából lakott területnek tekintendők a városok és községek beépített területén fekvő, em­beri tartózkodásra alkalmas létesítmények (lakóházak, középületek, üzemek stb.), az utcák (terek, parkok stb.), valamint az ott található műtárgyak, továbbá – területi elhelyezkedésüktől függetlenül – a járműforgalmat szolgáló létesítmények, a repülőterek, kikötők, személy- és teherpályaudvarok, egészségügyi intézmények, üdülők, táborok, valamint élelmiszeripari, élelmiszerkereskedelmi, közétkeztetési és vendéglátóipari egységek, illetőleg a mezőgazdasági üzemek lakó- és gazda­sági épületeinek, raktárainak elhelyezésére szolgáló területek az épületekkel és az épületeket körülvevő 100 méter széles területsávval együtt. (4) Az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről, vala­mint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője (a továbbiakban együtt: fenntartója) köteles gon­doskodni. (6) A fenntartó a védekezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – saját kivi­telezésben is elvégezheti, amennyiben rendelkezik az egészségügyi kártevőirtás végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételekkel. Ennek eredménytelensége esetén a kistérségi intézet határozatban elren­deli egész­ségügyi kártevőirtással hivatásszerűen foglalkozó szakvállalkozás igénybevételét. 4. sz. melléklet a 18/1998. (VI.3.) NM rendelethez Az egészségügyi kártevők elleni védekezés részletes előírásai. 3. Legyek A) A házi legyek ellen védekezni kell: az otthonukban ápolt, legyek közvetítésével is terjedő enterális fertőző beteg­ségben szenvedők és nyilvántartott kórokozó-hordozók környeze­tében, az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézményekben, a mezőgazdasági egységek épületeiben, a települési szilárd és folyékony hulladékot gyűjtő, ártalmatlanító telepeken, lépcsőházak szemétledobóiban, a nyilvános és közhasználatú WC-kben, a szálláshelyeken, az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazá­sára szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.), a piacokon és vásárcsarnokokban, a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben. A g)-i) pontokban felsorolt helyeken a házi legyek elleni védekezést rendszeresen, tervezett program szerint kell végezni, amelynek tartalmaznia kell a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatokat, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontokat. A g)-i) pontokban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie. Ennek érdekében az a) és b) pontban feltüntetett helyeken évente két alkalommal irtószeres kezelést kell végezni. A c)-e) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés  során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési  időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell  végezni.  A c)-e) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel  rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.  Ennek érdekében az a)-g) pontokban feltüntetett helyeken évente legalább két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni. A h)–j) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre eltervezett munkavég­zési időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni. A h)-j) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.